ki az?

Egy kicsit talán el lett csépelve ez a fogalom is. A média és mi is benne vagyunk nyakig, nehéz most már megtalálni azt amit ez valóban jelent. Mindenkinek mást, valakinek sokszor sokat, valakinek ritkán és semmit - és lehet valaki észre sem veszi hogy ez az volt.

Ki az igazi? És milyen az, honnan lehet felismerni? Fel lehet-e? Nem tudom. Sok mindenkivel beszéltem erről és sokan sokfélét mondtak. Az az igazi akivel igazából együtt lehet élni. Aki olyan hogy racionálisan igazi, aki minden tekintetben olyan aki nekem tökéletes. Akivel kerek az élet és a hétfő reggel és a csütörtök este a tökéletes , nem pedig arra várok hogy mikor lesz már szombat hogy történjen valami. Az igazi aki olyan mint ahogyan azt x éves korában elképzelte az ember. Az igazi tökéletes kívül és belül. Ilyeneket mondanak és sok hasonlót.

Vagy aki nem olyan, nem úgy racionálisan, illetve nem számít hogy milyen, de olyan mint egy Presser dalban: "És ha elém áll, tudnám már, miért vagyunk, miért álmodunk és miért szenvedünk" Hogy egyszerűen az a valami hogy van. Sokan sokfélét mondtak erről, kinek mit jelent, mit keres.

Lehet nem jól tesszük fel a kérdést és nem a ki az igazi, hanem a "mi az igazi" a helyesebb? Az számít hogy az az út amin végigmegyünk az legyen teljes, ne pedig arra várjunk és várjunk hogy majd az út végére érve elnyerünk valamit, mint valami díjat? Akkor most maga az út a fontos és van akinek szerencséje van és már az út kezdetén van egy útitársa? Már látom, hogy ebbe a bejegyzésbe a kelleténél is több kérdőjelet teszek. Nem hiszem hogy az igazi tökéletes. Nem kell hogy az legyen, nem is kell hogy igazi legyen. Minden és mindenki igazi, pont attól hogy igazi és nem fantázia.

Az igazi nem a személy lesz hanem a kapcsolat. Akkor lesz igazi ha nem fantáziálás van , hanem működő valóság. Működik az hogy vagy nekem és én vagyok neked. Azért mert te az te vagy. Hétfőn és szerdán és szombaton is. Mindegy mi van, milyen nap és milyen évszak. Nem is merül fel hogy ennek másként kellene lennie. Mint a Forest Gumpban - a borsó és a héja.

Ha van igazi, mármint hogy igazi kapcsolat - akkor lehet kérdés hogy együtt jobb? Azt hallottam, hogy a kapcsolatban meghal két én hogy mi szülessen. Ebben van valami. Valóban van abban valami halálfélelem-szerű mikor azt érzi az ember hogy együtt folytatódik valami ami eddig az enyém volt. Az én nem nagyon szeret meghalni, feloldódni. Kell hogy az én én maradjon. Mennyire hal meg az én, ha igazi lesz a kapcsolat? Félhet-e az igazi kapcsolattól valaki, félhet-e attól az énem? Ha mindig arra vágyott, mert akárki akármit mond - valahol arra vágyott mindig, hogy legyen egy mi, amihez hozzátartozik, ami róla szól. De akkor hogy félhet valaki attól hogy ez legyen? Vagy akkor igazi a kapcsolat ha nincs ez a félelem, mert egyszerűen, természetesen az énből és énből mi lesz? Egyszer csak azt veszi észre hogy benne van és ez így jó?

Én ebben hiszek inkább. Persze az is lehet hogy az van ami ebben szintén abban a presseres dalban van: "Akit mindig vártam, soha nem jött még, meg akarom tudni hova rejtették"

Van-e olyan kapcsolat amiben nincsenek kérdőjelek? Lehet nem is akarnánk olyat. Persze az felkiáltójel, hogy a Te az te vagy. Azt is hallottam, hogy az ember életprogramja az hogy megtalálja a helyét az életben. Azt hogy miről szól a sorsa, és persze azt is hogy kivel szól valamiről a sorsa. Az is ehhez tartozik hogy mennyire tudja megvalósítani azt amire rendeltetett. Van akinek szakmailag fontos, van akinek családilag, van akinek társadalmi elismerés szintjén és van aki meg akarja azt tudni hogy ő mint ember, egyén mire rendeltetett. Képes vagyok-e boldoggá tenni valakit, képes-e valaki boldoggá tenni engem? Hagyom-e ezt? Ha nem miért nem hagyom? Miért keresek ha már megtaláltam és ha megtaláltam miért nem tudom megtartani? Megtaláltam-e? Magam vagy őt, vagy a mit? Azt a mit aki egyébként a ki, de ahhoz először itt bent kell valami rend vagy rendszer. Tudni akarom, hogy hova vezet ez ami én vagyok és kihez vezet?

Ez igaz? "Akit mindig vártam, soha nem jött még, meg akarom tudni hova rejtették." Lehet magamban rejtettem el.