Nehéz a mai eszünkkel megítélni egy abszolutista uralkodót, nehéz objektívnek maradni, illetve elég könnyű egyoldalúan ítélni. Pazarló, nemtörődöm, felelőtlen - átlag milliomostól bocsánatos, uralkodótól megbocsáthatatlan. Ez az egyik oldal - és ha eltekintünk azoktól a kétséget kizáróan utólag szájába adott mondásoktól (Nincsen kenyerük? Miért nem esznek kalácsot?) a szinte bizonyosan saját szavait visszaadó végszóval feladja a leckét. Legalábbis nekem. Nekem speciel bejön Marie Antoinette, mintegy pre-Paris Hilton. Lelki szemeim előtt megjelenik pl. mikor a férje megelégelte az éjszakai bálozásokat - kizárta a palotából, és celebünk kint fagyoskodott a hintóban a kapu előtt.
Azért gondolom hogy a rendkívül népszerűtlenné lett királyné nem mondott még csak hasonló orbitális baromságot sem a kalácsevésről mert bármennyire is nemtörődöm, engedjük meg alkalmatlan volt az uralkodásra (természetesen a férjével karöltve), mégiscsak bevezetett néhány "takarékossági" intézkedést Versailles-ban. Valamennyi realitásérzéke volt, tételezzük fel. Ez persze már eső után köpönyeg volt, és csepp a tengerben, de az igazsághoz az is hozzátartozik hogy az irdatlan francia államadósság csak részben volt köszönhető a pazarló udvari életnek, a jelentős terheket főleg a költséges észak-amerikai háború okozta a francia államnak.
Azért gondolom hogy a rendkívül népszerűtlenné lett királyné nem mondott még csak hasonló orbitális baromságot sem a kalácsevésről mert bármennyire is nemtörődöm, engedjük meg alkalmatlan volt az uralkodásra (természetesen a férjével karöltve), mégiscsak bevezetett néhány "takarékossági" intézkedést Versailles-ban. Valamennyi realitásérzéke volt, tételezzük fel. Ez persze már eső után köpönyeg volt, és csepp a tengerben, de az igazsághoz az is hozzátartozik hogy az irdatlan francia államadósság csak részben volt köszönhető a pazarló udvari életnek, a jelentős terheket főleg a költséges észak-amerikai háború okozta a francia államnak.
Szóval, mondotta volt a királyné: "Monsieur, je vous demande pardon. Je ne l'ai pas fait expres..." Ez a finomság például az ami miatt nem tudok továbblépni Madame Deficiten. Nem villogok francia tudásommal, én is puskáztam, és azt jelenti a két mondat: "Bocsásson meg uram. Nem állt szándékomban ezt tenni." A két mondat elhangzott 1793. október 16-án Párizsban a guillotine előtt, ugyanis a királyné véletlen rálépett a hóhér lábára a vérpadon.
Remélem mindig eszembe jut majd ha valaki elém áll, nekem jön, meglök, belém gázol és persze vice versa. Jólesik hallani vagy nem elfelejteni mondani - még az is lehet, hogy a sztoribeli guillotine-kezelő szakember is örült a nem várt kedvességnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése